A komlói sakk története Krónikás: Grünvald Mátyás   A kezdetek...

Nem őrzi feljegyzés, nem örökítette meg krónikás, hogy mikor hozták az első sakkot Komlóra, de azt bizton állíthatjuk, hogy a két világháború közti időben játszották már a 64 mező játékát a községben családi körökben és nyilvános helyeken - kultúrotthon, kocsma - is. A negyvenes években a Vincze-kocsmában is, a Május 1. Kultúrotthonban is, és a Dorn-kocsmában (a mai Városház téren állt) sokan és rendszeresen játszottak. Idősebbek, Dorn József, Amerza Antal, Vincze Mihály, Kántor Mihály, Bencze Jakab, Krippl Márton és fiatalabbak is - Klesch Nándor, Lovászi István, Wéber József, Grünwald Mátyás, sokszor és sokat sakkoztak.
Volt tehát Komlón tízegynéhány rendszeresen sakkozó férfi, volt egy várossá növekvő falu, egy fejlődő sportkör. 1949-ben ezekből jött létre a KBSK sakk szakosztálya. Első szakosztályvezetőnek Grünwald Mátyást (1917) választották. Létszámuk gyorsabban nőtt, mint eszközállományuk. 1950-ben már huszonkilencen voltak, de az első csapatbajnoki mérkőzéseikre - Pécsi Kerületi Bajnokság - a hónuk alatt hozták a táblákat. Sakkórát először - egyet - 1951-ben tudtak vásárolni. Első oktatójuk dr. Vass Imre volt, szakosztályvezető Knoll Ferenc, az intéző Hézső Ferenc. Rendszeresen megrendezték a városi egyéni bajnokságot, 1952-ben pedig több meghívott vendég és a komlói éljátékosok részvételével vegyes mesterversenyt rendeztek. A győztes a budapesti Hajtun József mester lett. Kedves vendégük volt Lángos Józsa, a Tatabányai Bányász női nemzetközi mestere, többszörös magyar bajnoknő is.
A csapat évről-évre erősödött, fejlődtek a helyiek, új és jó játékosok is kerültek Komlóra. Ebben az időben lett csapattag Veres András, Egervári Tibor, Vincze István, Kovacsics József. Néhány évig Komlón játszott a mázai Sántha István, aki az első I. osztályú sakkozó volt Komlón.
1954-ben és '55-ben harmadikok voltak a kerületi bajnokságban. Ellenfeleik: PEAC, Mohács, Szigetvár csapatai voltak.
1956-ban először jutottak a Pécsi Kerületi Bajnokság döntőjébe, ahol két mérkőzés összesített eredménye alapján (2-8, 9,5-0,5) 11,5 - 8,5 arányban legyőzték Szigetvár csapatát és bajnoki címet nyertek.
1956 ősze szétzilálta a csapatot, megtépázta a megye sakkéletét is, 1957- ben nem volt csapatbajnokság, nem rendeztek versenyeket, a szakosztályi élet szünetelt.
Nem volt ez hosszú szünet, mert 1958-ban már tíz négyfős csapat részvételével Bányász Kupa csapatbajnokságot rendeztek Komlón. Új arcok, fiatalok játszottak rendszeresen az üzemekben. Reisch Károly a kupaküzdelmek fő szervezője 1959-re 26 fős létszámmal újraszervezte a szakosztályt, és 1960-ban már a jegyei első osztályban indultak.

A '60-as évek

Rendszeres és élénk sakkélet volt a városban. Éltek, versenyeztek az üzemek csapatai a Bányász Kupában, városi egyéni bajnokság volt évről-évre, erősödött a megyei csapat. A töretlen fejlődést nagyban segítette Kádár Gábor, a pécsi OB l-es csapat éljátékosa, aki két évig hétről- hétre edzéseket tartott Komlón. 1963-ra már negyven fős a szakosztály. A megyei csapatbajnokságban legtöbbet szereplők: Kérdi Imre, Sápi Jenő, Murber József, Vincze István, Lovászi István, Körmendi György, Wéber József, Szatmári István, Veres Tibor, Énekes Jenő, Molnár István, Lading Mihály, Gelb Ernő, Gelb Jenő, Simó Domokos, Grünvald Mátyás (1945).
Ezekben az években az erős mezőnyű, nagy létszámú csapatbajnokságban még csak a középmezőnyben végeztek a komlóiak. Az ellenfelek: Mohács, Siklós, Boly, Dunaszekcső, PEAC, Pécsi Vörös Meteor, Szigetvár, Pécsi Spartacus Pécsi Tervező és a bányászcsapatok, a Pécsszabolcsi - később Pécsi Bányász a Vasasi és Mázaszászvári Bányász, egy ideig Hidasi Bányász. A folyamatos fejlődésben jelentős szerepet játszott Baranya megye fejlett sakkélete. OB l-es csapat volt Pécsett - ekkor és ott tűnt fel Ribli Zoltán -, a megyei szövetség színvonalas meghívásos minősítő egyéni versenyeket rendezett, Magyarország- Jugoszlávia válogatott csapatmeccs volt Pécsett. Versenyeztették a megyei ifjúsági válogatottat - itt szerepelt többek közt Reszler Zoltán és Kiss László is. Erős mezőnnyel játszották a megyei középiskolás csapatbajnokságot - itt játszottak a komlói Kun Bélások is Iván Zoltán vezetésével, a pécsi Gépipari pedig Riblivel az első táblán országos bajnokságot nyert.
A Komlói Bányász sakk életének fejlődésében, a következő negyedszázad munkájában elsősorban és döntő mértékben meghatározó szerepet játszó Mol-nár István (1937) 1963-tól lett a csapat intézője.

Molnár István

1953-ban jött a család Komlóra, Molnár István 1958-ban a Bányász Kupában kezdett versenyszerűen sakkozni, az újjáalakult szakosztályban csapattag, 1963-ban először városi egyéni bajnok, amit később még háromszor ismétel meg. Rendkívül szorgalmas a tanulásban is és a szervezésben is. 1966-tól tíz évig a csapat éltáblás játékosa, intézője és edzője. 1968-ban edzői tanfolyamot végez. 1969-től mesterjelölt, a 70’-es években kétszer nyeri Baranya megye vidéki (Pécsen kívüli) bajnokságát, négyszer vesz részt az országos vidéki döntőn. 1971-1989 között 129 OB ll-es játszmában 40%-os teljesítményt ért el. 1973-ban az országos levelezési döntőbe kerül, ott hetedik és egyben levelezési sakkmester.
Edzői munkássága kiemelkedő, nagyon sok fiatal kezdett nála sakkozni és többen - Musitz László, Iván Attila, Gazda István, Kőnig Balázs - túl is nőttek tanítójukon.
Fáradhatatlanul szervezi, vezeti az ifjúsági-, úttörőversenyeket. Tanítványai voltak Hosszúhetényben, Pécsváradon is. Közülük Lantos Levente és Lantos Márk ma is tagjai a KBSK OB ll-es csapatának. Több évig oktat a Felsőszilvási Általános Iskolában. Itt tűnt fel Kőnig Balázs és Matécz Péter.
A nyolcvanas évek közepén Musitz Lászlóval közösen a skandináv védelem változatait dolgozták ki, gyűjtötték egy kiadványba, és oktatták az edzéseken. Sok szép győzelmet arattak a csapattagok a "házivari"-val.
1963-tól 1975-ig intéző, 1965-1989-ig edző. 1990-ben visszavonult. Nem köszönt el a szakosztálytól, a szakosztály, a sportkör sem búcsúztatta. Még mindig visszavárják.

 
A Molnár István munkásságát méltató kitérő után térjünk vissza a szakosztályhoz, a hatvanas évek közepéhez.
1964 végén öt másodosztályú, nyolc harmadosztályú, tizenkilenc negyedosztályú és hat rajtengedélyes versenyző alkotta a csapatot, de a fejlődés gyors, látványos volt. 1965-ben Grünvald Mátyás a pécsi városi egyéni bajnokságon ezüstérmes, a megyei döntőn nyolcadik. Ő az első, aki komlói színekben I. osztályú minősítést szerez.
Sánta István ekkor már ismét a mázaszászvári sakkozókat neveli, ott is versenyez, a Komlón lakó I. osztályú dr. Sándor Györqy pediq az OB l-es pécsi csapatban játszik.
1965 nyarán meghívásos csillagszerző versenyt rendez a Pécsi Bányász. Itt Bilek Istvánná és Sinka Brigitta a meghívott vendég, de résztvevő a 15 éves Ribli Zoltán és Grünvald Mátyás is, aki csak a mezőny második felében végez, de legyőzi Riblit, visszavágva a tavaszi megyei döntőn elszenvedett vereségért. A pécsi születésű Ribli két év múlva már mester, országos döntős, 1968-tól válogatott, nemzetközi nagymester, később többszörös olimpikon, 1978-ban olimpiai bajnok.
Az évtized második felében rendszeresen vettek részt minősítő versenyeken a sakkozók. Évente megrendezték Komlón és Szászváron a két szakosztály közös csillagszerző versenyét, a Pécsi Bányász és Pécsi Ércbányász versenyén is indultak a komlóiak, a megyei és városi egyéni bajnokságok is játéklehetőséget adtak. Ezeken lettek sorban első osztályú sakkozók a csapatból: Fekete Gedeon, Lading Mihály, Veres Tibor, Grünwald Géza, Molnár Tibor, Kőszegi (Kalpagos) János, Énekes Jenő, Wéber József, Egervári Tibor, Vincze Árpád, később pedig néhányan - Molnár István, Lading Mihály, Grünvald Mátyás a mesterjelölti címet is elérték.
1969-ben Grünvald Mátyás az Ózdi Lajossal holtversenyben nyerte a megyei vidéki bajnokságot, és a párosmérkőzésen - 2,5-1,5 arányú győzelmével -, a bajnoki címet is elnyerte.
Ezek az évek nem csak az egyéni, hanem a megyei csapatbajnokságon is sikereket hoztak. Három érmes (1965 bronz, ’66-ban bronz, ’67 ezüst) helyezés után 1968-ban a Komlói Bányász fennállása óta először lett Baranya megye bajnoka.
Érdemes megjegyezni, hogy egyszerre négy Molnár testvér - Antal, István, Tibor és Lajos is játszott a csapatban. Mondták is az ellenfelek viccesen: könnyű a Komlónak, négy Molnár is őröl bennünket.
Az is tény, hogy a bajnoki címet segítette a Pécsi Bányász 1967-ben elért feljutása az OB ll-be, mert korábban ők mindig legyőzték és megelőzték a Komlót. A bajnoki cím azonban még nem jelentett feljutást, hisz 19 megyebajnoknak csak négy OB ll-es hely jutott, tehát osztályozót kellett játszani az előrelépésért.

Zalai György és Kőszegi János

 

1968 novemberében Baján Bács-Kiskun, Csongrád és Tolna megye bajnokai állták útját a fiatal komlói csapatnak. A körmérkőzéses tornán győzelem nélkül a negyedik hely bizony csalódást okozott a játékosoknak, a szurkolóknak.
Az 1969-es évet ismét az OB II vágyával és reményével kezdte a szakosztály. Az osztályozóra való felkészülés jegyében neveztek a Magyar Népköztársasági Kupa versenyre, ahol a Zala megyei Becsehely legyőzésével a legjobb 32-ig jutottak. A következő ellenfél a Tipográfia csapata volt. Az OB l-es gárda mester- jelöltekkel, mesterekkel és Barcza Gedeon nemzetközi nagymesterrel az éltáblán jött Komlóra és 9,5-2,5 arányú győzelmével jutott tovább. A megyei CSB-t - az elszenvedett egy vereség ellenére - ismét a Komló nyerte, és az osztályozó rendezési jogát is megkapták. De hiába volt a nyugodt, hazai környezet, ismét győzelem nélkül, a negyedik helyen végzett a csapat. Most Zalaegerszeg, Kaposvár és Dunaújváros voltak az ellenfelek. A négyesből Dunaújváros lett veretlenül első. Ehhez a versenyhez kapcsolódik, hogy a feljutó csapatból Komlóra igazolt - ide is költözött - a 19 éves bonyhádi mesterjelölt, Terebesi Zoltán.

A '70-es évek

Harmadszor is megpróbáljuk - adta meg az alaphangot 1970 nyitó szakosztály-értekezletén Egervári Tibor szakosztályvezető. A legnagyobb rivális, Siklós legyőzése után, már áprilisban biztossá vált a csapatbajnokság megnyerése. Az országos sakkszövetségtől nyáron ígéretet kapott Komló, hogy ismét osztályozót rendezhet. Ősszel néhány edzést - Molnár István munkáját hatékonyabbá téve - Ribli Zoltán tartott. Ribli a komlói osztályozó öt napján végig a csapat mellett volt, a délutáni függő-elemzéseken, a játszmák értékelésén sokat segített. Jelenléte - az ellenfelek elmondása szerint - idegesítette a riválisok több játékosát, öt megye bajnokcsapata volt 1970 novemberében a bányászvárosban, és közülük négy az OB ll-t tervezgette, pedig azt csak egyikük érhette el.
Igen érdekesen és izgalmasan alakult a verseny. A legtöbb mesterjelölttel felvonuló és legnagyobb esélyesnek tartott Váci Híradás az első mérkőzésen a Komlótól, a harmadikban a Keszthelytől kapott ki, és elvesztette esélyét a feljutásra. A Kaposvár legyőzte a Keszthely és Dombóvár csapatát, és a komlóiak is biztosan nyertek Dombóvár ellen. Három forduló után a két-két győzelemmel álló Kaposvár és Komló között látszott eldőlni a verseny. A negyedik nap a meglepetések napja lett, a Keszthely legyőzte a Komlót, és a Vác sokáig vezetett a Kaposvár ellen. Az utóbbi mérkőzést végül nem kis szerencsével 6,5-5,5-re a kaposváriak nyerték. Az utolsó napra még három esélyes maradt. Közülük a Kaposvár helyzete volt a legjobb, hisz győzelem vagy döntetlen a Komló ellen, és OB ll-sek, sőt egy vagy kettő pontos vereség esetén is ők a feljutók, ha a Keszthely nem győz 9-3-nál nagyobb arányban a Dombóvár ellen. A Keszthelynek saját nagyarányú győzelmén kívül a Komló kiskülönbségű győzelme is kellett. Mi kellett a Komlónak? Legalább 7,5-4,5 arányú győzelem a Kaposvár ellen, és hogy Dombóvár legalább 3,5 pontot szerezzen a Keszthelytől.
Jól kezdődött! Vezetett a Komló 4-1-re, 5-1-re és szépen gyűjtögette a pontokat a Dombóvár is. Az első időellenőrzés előtt már megvolt a Dombóvár 3,5 pontja, a Keszthelyi Spartacus elvesztette feljutási esélyét, kétesélyes maradt a küzdelem. Már 6-1 a Komló javára, de mindenki látja, a befejezetlen játszmákban többnyire a Kaposvár áll jobban. Az izgalom Kőszegi János partijában csúcsosodik. Tele tábla, vagy 26 figura, még tíz lépés hiányzik a negyvenből, és csak 15-20 másodperc gondolkodási ideje van mindkét versenyzőnek. A két játékos kivételével mindenki tudja a teremben, hogy ezen a partin eldőlhet a feljutás. Őrületes kapkodás, csapkodás, kaparás - játszmaírás helyett - az utolsó perc, és amikor a komlói sakkozó úgy érzi, megvan a negyven lépés, feláll és kimegy a teremből. Mint röviddel később mesélte, csak annyit tudott, nagyon fáradt, fel kell mennie a szobába lefeküdni. (Kőszegi János, a fiatal Kossuth-i vájár sok évig a Munkásszállón lakott, ez a verseny pedig ott zajlott.) Fekete János versenybíró ment utána, és figyelmeztette, hogy játszmája még nem fejeződött be. Szerencsére lépnie már nem kellett, mert a kapkodásból vezérelőnnyel jött ki, és a versenyteremben ellenfele gratulációja várta. Ezzel már 7-1, de még mindig kellett fél pont.
Itt érdemes elmondani, hogy Kőszegi János ezen a versenyen minden ellen-felét legyőzte, 4 pontjával a Komló legeredményesebb játékosa volt.
Még négy parti tartott, de csak Vincze Árpád állása biztatott pontszerzéssel. Döntetlen ajánlat a kaposvári csapatvezetőnek, amit ő nem fogad el, hisz ez eldöntötte volna a feljutást. Marad tehát még egy óra várakozás, izgalom, hogy esélyeit Vincze használja ki, csak ne lépjen rosszat. Közben már 7-3.
Végül a hatodik órában be kell látniuk a kaposváriaknak - Vincze Árpád nyert -, most a Komló volt a jobb, 8-4 a vége. A feladás után üdvrivalgás köszöntötte az OB ll-es Bányász sakkozókat.
Érdemes a szakosztály társadalmi aktivistáit még egyszer felsorolni.
Szakosztályvezetők: 1958-62 Reisch Károly, 1962-65 Körmendy György, 1965-70 Egervári Tibor.
Edzők: 1961-62 Kádár Gábor, 1963-70 Molnár István.
Intézők: 1958-62 Reisch Károly, 1963-70 Molnár István.
Erősíteni kell! - mondta minden érdekelt Komlón, mert az osztályozót nyert csapat gyenge az OB ll-höz. 1970-ben a Pécsi Bányász hároméves folyamatos OB II után kiesett, pedig abban a csapatban jobb sakkozók játszottak, mint a KBSK-ban. Néhány mesterjelölt a pécsi csapatból: dr. Horváth Imre, Palcsó László, Reszler Zoltán, Mufics István, Lajos János, Péterfalvi János, Kovacsics József, Windischmann Lajos, Hámori András.
Közülük az 1971-es bajnokság kezdetére csak Reszler Zoltán és az ifjúsági Török István igazolt Komlóra, valamint a Pécsi Dinamó éljátékosa, Czéh István.
Február 8-án a szintén újonc Nyergesújfalui Viscosa otthonában mutatkozott be a magyar bajnokság második osztályában a Komlói Bányász. A csapat táblasorrendben: Molnár István, Reszler Zoltán, Grünvald Mátyás, Lading Mihály, Terebesi Zoltán, Veres Tibor, Czéh István, Grünwald Géza, Egervári Tibor, Fekete Gedeon, Wéber József, Kőszegi János, Török István, Schmidt Henrik. Az elszenvedett 8-6 arányú vereség akár biztató is lehetett volna, de hamar kiderült, hogy jobb erőkből álló csapatokkal kell megküzdeni. Az akarás, a lelkesedés nem elég a sikerhez, a rutintalanság, és a kisebb tudás sorozatosan vereségekhez vezetett. A 13 fordulóban egy győzelemmel és 12 vereséggel 62,5 ponttal a 13. helyen fejezte be a bajnoki évet a Komló, és a Veszprém mögött, a Tatabánya előtt, de velük együtt kiesett a másodosztályból. Öröm volt az ürömben, hogy az ifjúsági táblákon kiemelkedően szerepeltek a komlói fiatalok.
Schmidt Henrik 11-ből 7 pontot, Török István 13-ból 7,5 pontot szerzett, Sásdi Vilmos 6 mérkőzésén 4,5 pontot ért el. Ők hárman az összes pont 30%-át szerezték.
Ezekben az évtizedekben 14 táblán folytak a csapatbajnokság mérkőzései, minimum két táblán 20 év alatti fiatalt kellett játszatni.
A csapat tagjai voltak még 1971-ben: Vincze Árpád, Ropoli Attila, Molnár Ti-bor, Zalai György, Berki Miklós.
A magasabb osztály, az erősebb ellenfelek nem megedzették, hanem a sok vereség miatt elkedvetlenítették, szétzilálták a csapatot. A vidékiek a kiesés után eltávoztak, és 1972-töl Fekete Gedeon, Kőszegi János, Lading Mihály esti egyetemre, középiskolába járt, leálltak és Grünwald Géza is abbahagyta a versenyszerű sakkozást.
Nehezen állt talpra a csapat, évekig esélye sem volt a megyebajnokság megnyerésére. 1972-ben a Pécsi Bányász, majd annak megszűnése után, két évben a Siklós csapata lett a megyebajnok. Ebben az időben jelentős változáson ment át a szakosztály, szinte kicserélődött a csapat. Komlóra - haza - igazolt a PMSC- től dr. Sándor György, hazaköltözött Budapestről Sásdi Sándor, ideköltözött Miskolcról Gáspár Mihály mesterjelölt. Pécsről 1975-ben évekig meghatározó játékosok - Kiss László, Windischmann Lajos, Vertényi József, Kovacsics József, Horváth Antal - igazoltak a Bányászhoz. Közben Komlón is fejlődtek a fiatalok, elsősorban Iván Zoltán, valamint Musitz László és Polgár József. A megerősödött együttes 1975-ben biztosan nyerte a megyei csapatbajnokságot, majd novemberben Zala, Somogy és Vas megye bajnokai előtt a nagykanizsai osztályozót is. Az OB II kezdetére ismét Komlóra igazolt Reszler Zoltán is.

 

Reszler Zoltán (1946) a Vasasi Bányászban kezdett sakkozni. Édesapjával, öccsével - Forgács Béla vezetésével - erős csapat volt a hatvanas évek elején Vasason. Már ifjúsági korban jelentős sikereket ért el, tagja volt a megyei ifjúsági válogatottnak. Húsz évesen mesterjelölt, három évig (1968-69-70) a Pécsi Bányászban, 1971-ben a Komlói Bányászban szerepel OB ll-ben második, illetve harmadik táblán.
1976-ban a Komlói Bányász éljátékosa. 40%-os teljesítményt ér el, legyőzi Papp Béla és Kádas Gábor mestereket is, vereséget szenved Liliénthal Andor nemzetközi nagymestertől. 1977-től a PMSC OB l-es csapatának tagja, elnökségi tag. Egyéni versenyen ekkor már alig-alig szerepel. 1989-ben tér vissza Komlóra, jelenleg is tagja a szakosztálynak, de évente csak egy-egy játszmára száll be. Még ma is mesterjelölt.

1976 tavaszán a szakosztály meghirdeti és megrendezi Komló város nyílt bajnokságát. A verseny nagy sikere a sakknak, hetven induló volt. A minősített és minősítés nélküli sakkozók közös bajnokságát Gáspár Mihály nyeri. Nagy sikert ér el Hajós László. Negyedik helyen végez, ő lesz a legjobb "amatőr". Még később is többször nyert tömegsport versenyt, de sosem igazolt le a Bányászba. Helye lett volna a csapatban. A verseny után 13 fővel nőtt a szakosztály létszáma. Májusban öt mesterjelölt, öt csillagos első osztályú, hat I., négy II., öt III., két IV. osztályú és tizenegy rajtengedélyes igazolt versenyző volt. Ebben az évben a tartalékcsapat először szerepelt a megyei csapatbajnokságban.
Emlékezetes eseménye az évnek Iván Attila feltűnése. Megnyerte az úttörő olimpia kisdobos kategória megyei versenyét, és III. lett az országos döntőn.
Az OB II. kitűnően indult, hisz a csapat az első fordulóban 7,5-6,5-re legyőzte j a későbbi 4. helyezett Statisztika csapatát. A mérkőzésre a felújított Kossuth- I klubban került sor. Ez a helyiség lett az otthona a Bányásznak a következő tizenöt évben. Hamar kiderült, hogy a váratlan győzelemhez a három mesterrel felálló fővárosiak elbizakodottsága is kellett, mert bizony utána sorozatosan vereségek következtek. Csak a tízedik fordulóban, a Ságvári ellen nyert a Bányász és a bajnokság végén hetven ponttal a 13. helyen ismét kiesett a másodosztályból. A legjobb pontszerző az ifjúsági Horváth Antal volt (12-ből 8 pont). A 14. táblán- kisifiként - Musitz László és Polgár József felváltva szerepelt, ők ketten 7 pontot gyűjtöttek. Így ifjúsági táblákon 1976-ban is kiválóan szerepelt a Komló.
Lényegesen jobb csapat volt ez, mint a '71-es. Megmutatkozott ez abban, hogy a gárda erősödött a vereségek ellenére is, és a következő megyebajnoki évre is együtt maradt. Nem okozott gondot a megyei csapatbajnokság megnyerése 1977-ben. A nagykanizsai osztályozó csoportba sorolták a Komlót 1977 őszére. A Portisch-testvéreket - Lajost és Ferencet - felnevelő OB l-es ZTE-n kívül nem volt OB-s csapat Zala megyében. A kanizsai Izzó nagyon igyekezett az OB II felé, ezért is kérték már harmadszor az osztályozó rendezési jogát. A verseny - a várakozásnak megfelelően - a komlói és kanizsai csapat között dőlt el. A két favorit a záró fordulóban két-két győzelem után találkozott. A jobb mattarány eredményeként a Komlónak ezen a mérkőzésen a döntetlen is elegendő volt a feljutáshoz. Végig szoros mérkőzésen, hat órai játékidő után a Bányász 5,5-4,5-re vezetett. A kétórás ebédidő a függőjátszmák elemzésével telt el. Mindkét partiban a komlóiak álltak jobban, de a döntetlen ajánlatokat természetesen nem fogadták el a vendéglátók. Végül a hetedik órában a nagykanizsai csapatkapitány 6-6-ot ajánlott, aminek elfogadása a Komló harmadszori feljutását eredményezte.
Az 1978-as bajnokságra összetételében egy helyen változott a csapat. Reszler Zoltán elment, Hámori Andrást Szigetvárról igazolta a Bányász. Az összeállításban nem történt jelentős változás, de ekkortól lett első táblás Iván Zoltán. Horváth Antal felnőtt táblán játszott, ifjúságiként Polgár József és Musitz László szerepelt, a hagyományokhoz híven eredményesen. A csapat az egész bajnokság során a bennmaradásért küzdött. Bár a két csapatgyőzelem és egy döntetlen mellett tíz vereséget szenvedett, a megszerzett 77,5 ponttal a 11. helyet érte el a tizennégy fős mezőnyben, és ezzel fennállása óta először kiharcolta a bennmaradást a másodosztályban. Legjobb pontszerzők: Hámori András (13-ból 8,5), Musitz László (12-ből 8 pont).

Iván Zoltán
 

Iván Zoltán (1952)
Viszonylag későn, húsz éves kora után kezdett versenyszerűen sakkozni a Komlói Bányászban, de huszonöt évesen már mesterjel- ölt, 1978-tól 1986-ig elsőtáblás, azóta a harmadik és második táblán játszik. 1987-ben 12-ből 9,5, 1989-ben 12-ből 8,5 ponttal a legjobb pontszerző. 234 OB-s játszmát játszott a Komlói Bányászban - csak hat alkalommal hiányzott huszonegy év alatt - és ezeken 118 pontot szerzett, teljesítménye 50% fölötti. A megyei egyéni bajnokságon és a Zsolnay Kupán sok éven keresztül mindig díjas. Kétszeres megyebajnok, egyszer győztes a Zsolnay Kupán. A Tenkes Kupán rendre az "A" csoportban szerepel, 1987-ben nemzetközi Élő-pontszámot szerez. Mintegy ötven mestert, FIDE-mestert és nyolc nemzetközi mestert győz le pályafutása során, de az igazi győzelem, a mesteri cím elérése benne maradt. Hívták, csábították sokfelé az országból, Pécsről szinte évente megkeresték, de ő hű maradt a Komlói Bányászhoz.

 

Polgár József (1960)
Molnár István tanítványa, már 16 évesen az OB ll-es csapat játékosa, több évben a legjobb pontszerző. 1978-ban és '80-ban 13-ból 8,5 pont, 1985-ben 13. ból 9 pont, 1986-ban 11-ből 8 pont. 1988-tól betegeskedik, fiatalon nyugdíjazzák, ebben az évtizedben már keveset játszik, összesen 135 játszmát játszott az OB ll-ben, 72 ponttal 53%-ot teljesített.

 

Hámori András
1978-ban igazolt Komlóra a pécsi sakkozó és nyolc évig a Bányász játékosa Az első évben 13-ból 8,5 ponttal a legjobb pontszerző. A hatodik táblán játszik. Ebben az évben mesterjelölti minősítést szerez, a továbbiakban a második vagy harmadik táblán szerepel. 99 OB ll-es mérkőzésen 39,5 pontot gyűjt, 40%-os teljesítményt ér el. Győztese volt az első Tenkes Kupa "B" csoportjának 1977-ben és nyert megyei egyéni bajnokságot is. 1987-ben mesterjelöltként hagyja abba a versenyszerű sakkozást. Jelenleg is Pécsett él.

 

A következő két évben a csapat a győzelmek, vereségek számában és a megszerzett összes pontban kissé eltér az 1978 évitől, de a 11. helyről nem tud feljebb kerülni.
1979-ben 85 ponttal, 1980-ban 75 ponttal éri el a még éppen a bennmaradást jelentő helyezést. 1979-ben Kiss László 13-ból 8,5 ponttal a legjobb pontszerző.

 

Kiss László (1946)
1975-ben Pécsről igazolt Komlóra a sokak által csak "Óriás"-ként ismert szimpatikus fiatalember. Sokszor mesélte, hogy őt nem a kiemelkedő sakkozói képességeiért csábította Molnár István Komlóra, hanem azért, hogy végre ne az edző legyen a legkisebb növésű a csapatban. A csábítás eredményeként Kiss László huszonkét évig maradt a Bányásznál (1997 nyarán tért vissza a pécsi egyesületbe). 192 OB-s játszmája volt a Komló színeiben, 43%-os teljesítményt ért el. Szívvel-lélekkel szerette a sakkot, csapattársait, a csapatot. Sajnálják, hogy elment.

Ezekben az években lettek a Komló játékosai Csűri László és Györke Zoltán.

Csűri László a Pécsi Ércbányásztól igazolt Komlóra 1978-ban, később a bányában dolgozott és Komlón is lakott, ötven mérkőzésen szerepelt az OB ll-ben, 36%-os teljesítményt ért el. Emlékezetes és jelentős oktatói tevékenysége sokat segített Molnár Istvánnak, majd két évig nála gyakorolt Gazda István és Iván Attila. 1984-ben szülői hívásra hazaköltöztek. Hódmezővásárhelyen él, Csongrád megyei OB l-es csapatokban játszott.

 

Györke Zoltán (1956)
1980-tól 1995-ig 146 mérkőzésen szerepelt Komlón, 44%-os teljesítményt ért el. A harmadik és tizenharmadik táblák között mindenhol játszott. Kiemelkedő évei 1983, 1985, 1986, amikor 65%-os teljesítményt produkált. Egyéni versenyen kevesebbszer játszott. 1996-tól a DDGáz csapatában játszik.

 

1981 fekete éve volt a csapatnak. A három évben nehezen megszerzett bennmaradás után végre felemelkedést, jobb helyezést vártak a szakosztálytól 8 sportkör vezetői, de a játékosok is. Helyette sorozatos vereségek - mindössze két döntetlen 65,5 pont és az utolsó, 14. helyezés lett az eredmény.
A nyitófordulóban elszenvedett vereségek, köztük nagyarányú is, megingatták a játékosok önbizalmát és nem tudott talpra állni a csapat. A két ifjúsági, Iván Attila és Gazda István kivételével senki sem érte el az 50%-os teljesítményt. Ők ketten viszont 15,5 ponttal ismét a csoport legjobb ifijei címet hozták a csapatnak.
Ezzel egy korszak lezárult. Ez volt az ingázás - megyebajnokságból OB ll-be és vissza - időszaka. Ebben az évben szerepelt utoljára a csapatban tétmérkőzésen Wéber József.

 

Wéber József (1918)
A szakosztály alapító tagja. 1954-ben második a városi egyéni bajnokságon. Tagja az 1956-os kerületi bajnokságot nyert együttesnek. Hatszoros megyei csapatbajnok tag. Tizennyolc OB ll-es mérkőzésen szerepelt Komlón, utoljára 63 éves korában. A nyolcvanas években az Úttörő- és Ifjúsági Házban szakkört vezet, fiatalokat oktat. Mindenhol, minden helyzetben sakkozik. Vidéki mérkőzéseknél, utazáskor, este a szálláson, egy-egy többnapos osztályozón a csapattagok többsége kártyázik, beszélget, esetleg játszmát elemez, Józsi bácsi legalább egy ellenfelet talál és sakkozik.
Napjainkban péntek délutánonként a Gyermek- és Ifjúsági Házban meg lehet találni. Sakkozik. Idén lesz 80 éves.

Kovacsics József öt évig szerepelt a Komlóban. 48 mérkőzésen 21 pontot szerzett, Vertényi József három szezonban szerepelt, 29 játszmájában 12 pontot ért el. Gáspár Mihály 1976-ban és '78-ban 22 mérkőzésen játszott, s 20%-os teljesítményt produkált.
A hat OB II. év csapataiban szerepeltek még: Pécsről egy-egy évig ingázott Illés László (1979-ben 12-ből 7,5 pont), Nógrádi Gábor (1980-ban 12-ből 5,5 pont), Miovecz János (1981-ben 10-ből 4 pont). Néhány mérkőzést játszottak: Milisits György, Gelb Jenő, Németh László, Molnár Tibor, Kolozsvári Sándor, Il-lés Zsolt, Kőszegi János, Veres Tibor, Schmidt Henrik, Zalai György.
Természetesen ez az időszak sem csak a csapatbajnoki mérkőzésekből állt. Rendszeresen rendezett egyéni versenyeket a Pécsi Ércbányász, a Mázaszászvári Bányász és a megyei szövetség is. 1977-ben Ózdi Lajos hívta életre a Tenkes Kupa versenyt Harkányban. Az azóta már huszonegyszer lebonyolított verseny hamarosan a magyar sakkversenyek legrangosabbjai közé emelkedett. Évről-évre 10-15 komlói sakkozó indul a kétcsoportos, 60-80 részt-vevős, svájci rendszerű tornán. A főversenyen nemzetközi nagymesterek, nemzetközi mesterek, mesterek között több Bányász-játékos is eredményesen szerepelt. Harkányban szerzett nemzetközi Élő-minősítést Iván Zoltán, Iván Attila, Gazda István. A B-verseny vegyes összetételű - mesterektől IV. osztályúig - mezőnyében minden évben találhatunk a díjazottak között komlói versenyzőt, sőt dr. Hartmann Márton és Száz Ferenc révén kétszer győztest is.
1976-tól rendezik Pécsett a Zsolnay Kupát, ami elsősorban a baranyai sakkozók - kezdőktől a mesterjelöltekig - nyári erőpróbája évről-évre. A verseny fénykorában - a '80-as évek elején - nem volt ritka a kétszáz résztvevő sem. Komlót mindig népes csapat képviselte, többször húsznál is többen indultak. A győztesek között megtalálhatjuk a Bányászból: Grünvald Mátyás, Hámori András, Iván Zoltán, Iván Attila és Gazda István nevét is.
A '70-es évekről szóló krónikát zárja a szakosztály tisztségviselőinek felsorolása.
Szakosztályvezetők: Egervári Tibor, Zalai György, Grünvald Mátyás.
Edző: Molnár István
Intézők: Lading Mihály. Molnár István, Zalai György, Liska István.
1982-ben tisztán, könnyen megfogalmazható célt tűzött ki a Sportkör elnöksége a sakkozók elé. Megnyerni a megyebajnokságot és visszajutni az OB ll-be. Szerencsére a kiesett csapat nem hullott szét, és teljesíteni tudta az elvárásokat. De nem ment az túl simán. A megyei csapatbajnokságon a legnagyobb rivális Pécsi Zsolnay ellen kiélezett küzdelemben, időzavaros kapkodásban szerzett győzelemmel lett 6-6 az eredmény. A döntetlen a Komló bajnokságát jelentette, de vereség esetén bizony a Zsolnay lett volna az első. Az osztályozóra Komlón került sor. Három győzelem, egyik sem volt sétagalopp, a visszajutást jelentette. Ezen a sorozaton szerepelt a csapatban először dr. Hartmann Márton.

 

Dr. Hartmann Márton (1944)
1982-86 között volt a Komló játékosa, négy OB ll-es bajnokság minden mérkőzésén (52) szerepelt. Teljesítménye 28 pont, 54%. 1983-ban 9 ponttal legjobb pontszerző. 1985-ben első a Tenkes Kupa "B" csoportjában. Jelenleg Szigetváron él és sakkozik.

A '80-as évek

A '80-as évek közepére érkezett fénykorához a szakosztály. Erős piramishoz hasonlított a város, a csapat sakkélete.
Széles körű oktató-nevelő munka folyt az iskolákban. Molnár István a Felsőszilvási, Mikolasek Tibor a Gagarin Úti Általános Iskolában, Wéber József

Az 1982-es osztályozón győztes, az NB ll-be jutott csapat: Hartmann, Milisits, Musitz, Kiss, Molnár I., Liska (takarva), Iván A., Grünvald, Iván Z. (hátul, erősen takarva), Polgár, Hámori, Windischmann, Molnár T., Németh, Sásdi V., Gazda. Guggol: Csűri, Sásdi S., Tóth.

az Úttörő- és Ifjúsági Házban tanította a diákokat. Rendszeres, hatékony edzés-munka - heti két alkalom volt a Kossuth-klubban. Igen eredményes műhelyt - kisközösségi oktatást - alakított ki Musitz László.
Nemcsak tanulták, hanem művelték is a sakkot a komlóiak. Tömegsport- és diákversenyek voltak a városban, a megyei versenyeken rendre 20-25 fő vett részt, a tartalékcsapat a megyei első osztályban eredményesen szerepelt, a fiatalok az országos korosztályos bajnokságokon indultak, és egyre javuló eredményeket ért el az OB ll-es gárda.
Néhány konkrét adat az 1985-ös évből: a szakosztály 59 fő minősített sportolójából 16 ifjúsági, köztük 5 leány. Tizenhárom mesterjelölt, tizenkét I. osztályú, tíz II. osztályú, hét III. osztályú és tizenhét IV. osztályú sakkozó volt. Nyolc fiatal indult országos korosztályos versenyen. Ifjúsági aranyjelvényes lett: Iván Attila, Gazda István és Csuka Olga. Iván Attila a Tenkes Kupán nemzetközi értékszámot, és junior I. osztályú minősítést szerez. Gazda István országos szakmunkástanuló-bajnok, és jó tanuló - jó sportoló címet kap. Csuka Olga nyolcadik az országos leány ifjúsági bajnokságon. A tartalékcsapat kilencedik a megyei I. osztályban. Iván Zoltán és Hámori András nemzetközi értékszámot szerez.
Mindezen adatok és tények után csak a kívülállóknak meglepetés, hogy az OB ll-ben - először fennállása óta - az élmezőnyben szerepel a Komló, és végül nyolc győzelem és öt vereség után 93,5 ponttal az 5. helyet szerzi meg. A korábbi két év biztos bennmaradása után (1983: 87 pont, 9. hely, 1984: 85,5 pont, 10. hely) megérdemelt volt ez a siker. Jól sikerült erősorrend összeállítás, állandó csapatösszetétel, egyenletesen szereplő csapattagok jellemezték az évet.
A legjobb pontszerzők: Polgár József 9, dr. Hartmann Márton 8, Száz Ferenc és Iván Attila 7,5 ponttal.
Ezekben az években a csapatban is történtek fontos, előremutató változások. Az ifjúsági játékosok, Iván Attila és Gazda István felnőtt táblákon - évről-évre magasabbakon - szerepeltek igen jól, s közben a 13-14. táblákon a felnőtt I. osztályú sakkozók rendre 50% fölött teljesítettek. Ekkor igazolt Komlóra Halász Ferenc és Száz Ferenc.

 

Halász Ferenc (1964)
Pécsi egyetemi évei alatt volt a Komló játékosa a kalocsai fiatalember. 1985 és 1989 között 36 mérkőzésen 18 pontot szerzett, 50%-os teljesítményt ért el. Jelenleg Pécsett él, keveset sakkozik.

 

Száz Ferenc (1961)
Sántha István tanítványa Mázán. Katonaság után, már I. osztályú minősítéssel, 1984-ben igazolt Komlóra. Bemutatkozása minden várakozást felülmúlt. Első OB ll-es évében 11 sötéttel és mindössze 1 világos színnel játszott partijában 9,5 pontot szerez a 9. táblán. A csapat legjobb pontszerzője. Azóta, immár tizenöt éve a Komló sakkozója, alig-alig hiányzik mérkőzésről. Folyamatosan fejlődik, 1991-től mesterjelölt, az utóbbi három évben a harmadik táblán játszik, összesített eredménye: 148 mérkőzésből 75,5 pont, több mint 50%. Egyszer győztese, nyolcszor díjazottja a Tenkes Kupa "B" csoport versenynek.

 

Közben néhány játékos el is távozott a csapattól.

 

Horváth Antal (1956)
1976 és 1985 között 46 OB ll-es mérkőzésen játszott Komlón a pécsi fiatal-ember, 24 ponttal, 52%-os teljesítményt ért el. 1976-ban 8 ponttal ifitáblán a legjobb pontszerző. 1986-1988 között a tartalékcsapatban szerepel. 1989-ben Pécsre igazol.

 

Sásdi Vilmos (1951)
1971-ben ifiként 6 mérkőzésen játszott az első OB ll-es komlói csapatban Katonaság és egyetem után, 1980-ban tér vissza a Bányászhoz, 1985-ig összesen 54 OB ll-es játszmájában 24 ponttal 44%-ot ért el. 1980-tól mesterjelölt. Házasságkötés után került Salgótarjánba.

 

1986-ban érte el a Komlói Bányász fennállásának legszebb eredményét, a legnagyobb csapatsikert. Az előző év csapata csak egy helyen változott. Mivel Iván Attila "kiöregedett" - elmúlt húsz éves - az ifi korból, a 14. táblán kisifiként Molnár István fia, Molnár Zoltán szerepelt.

 

Molnár Zoltán (1967)
1982-ben kezdett versenyszerűen sakkozni, 1985-ig a tartalékcsapatban szerepelt. Jelentős fejlődést az 1985-ös év, a rendszeres edzésmunka, Musitz László hatása jelentett a tehetséges fiatal játékában. Tudatosan készült az OB ll-es szereplésre, és felkészülése fényesen sikerült. 1986-ban még csak III. osztályú minősítése van, de a csapatban kiemelkedőt nyújt, 13 játszmából 9,5 ponttal, 73%-os teljesítménnyel legjobb pontszerző. Teljesítményét 1987-ben megismétli, sőt felülmúlja, ekkor 10 pontot ér el. Ekkor már I. osztályú. 1988-ban az első csapatban keveset játszik- ekkor már nagy ifi -, a tartalékcsapatban rendszeresen szerepel. Eddigi rövid - sikeres - pályafutását apjával együtt 1989-ben félbeszakította.

1986-ban az OB ll-ben bronzérmet nyert csapat: Györke, Molnár Z., Száz, Windischmann, Iván Z., Grünvald, Liska, Polgár, Halász, Gazda, Sásdi S. (állnak). Molnár I., Hartmann, Musitz, Iván A. (elől).

Jól kezdte az 1986-ot a Bányász. A csapat öt sikeres mérkőzéssel - három kiskülönbségű győzelem, két döntetlen - a mezőny első felében állt. A 6. fordulóban a mér fölényesen vezető - csak ebben az évben OB ll-es - Pécsi MSC-t fogadta Komlón, és 10,5-3,5 arányú vereséget szenvedett. Karsa, Györkös, Kádár, Boguszlavszkij, Lénárt, Koszorús, Borsi, Schepp szerepelt a pécsiek első nyolc tábláján, és valamennyien győztek. Érdekesség, hogy ifjúságiként Horváth Péter és Böröcz István játszottak a pécsi csapatban akkor I. osztályú minősítéssel. Ma mindketten nemzetközi mesterek, és nem Pécsett sakkoznak.
A további fordulókban három szép győzelem és két egy-egy pontos vereség következett, ami után a 4. helyen állt a társaság. A 12. fordulóban az előttük álló Tatabányát az év legnagyobb különbségű győzelmével 9,5-4,5 arányban legyőzték a komlóiak, és ezzel elérhetővé vált a harmadik hely. Az utolsó, a 13. fordulóban a Tatabánya a PMSC-t fogadta, és a várakozásnak megfelelően súlyos vereséget szenvedett a már bajnok baranyai csapattól. A komlóiak a kiesés elkerüléséért küzdő Dunaújváros otthonában harcoltak a bronzéremért. 8,5 pont kellett a harmadik helyhez. (Tudták már akkor a Tatabánya-Pécs eredményét a komlóiak). Csak a mérkőzés hatodik órájában sikerült elérni ezt, de a befejezés előtti percekben Száz Ferenc győzelmével a száz pontot is elérte a csapat, és egy ponttal a Tatabánya előtt megszerezte a bronzérmet.
Figyelembe véve, hogy kétcsoportos OB ll-ben 14-14 csapat játszott, és 14 résztvevővel zajlott az OB I., ez a helyezés a magyar csapatrangsor 19-20. helyét jelentette. Nagy siker volt ez a bányászvárosban.
Tizenhat játékos szerepelt a csapatban ebben az évben. A siker részesei táblasorrendben a következők:
 

Név/Játszmák száma/Pont/%
Iván Zoltán    13    4    31
Iván Attila    11    6    55
Hámori András    9    3    33
Gazda István    13    6,5    50
Musitz László    13    6,5    50
dr. Hartmann Márton    13    6    46
Grünvald Mátyás    12    6    50
Halász Ferenc    10    7    70
Száz Ferenc    12    6,5    54
Sásdi Sándor    12    8    67
Windischmann Lajos    11    7    64
Molnár István    8    4    50
Györke Zoltán    13    8    61
Kiss László    8    3,5    44
Polgár József    11    8,5    77
Molnár Zoltán    13    9,5    73
Csapat    182    100    55

Ezt a kiemelkedő csapateredményt a következő két évben is megközelítette a Komló. 1987-ben 97 ponttal, 1988-ban 73,5 ponttal szerezte meg az együttes a 4. helyet.
1987-ben eltávozott a csapattól Hámori András és dr. Hartmann Márton. Ezekben az években az első táblán Koszorús Pál pécsi mester szerepelt, aki 31 komlói mérkőzésén 16 pontot gyűjtött. 1987-ben lett a Komló sakkozója a pécsi Borbély Árpád (1955). 80 OB II-es mérkőzésen szerepelt, 43,5 ponttal 54%-os teljesítményt ért el. 1996-ban nemzetközi értékszámot szerzett, de a csapatban két éve nem játszik, szünetelteti a sakkozást

 

Iván Zoltán (jobbról) győz Krisztián Gábor (PMSC) ellen, és ezzel 1986-ban Baranya megye sakkbajnoka címet szerez.

A sikeres időszak végén, 1988-ban a tartalékcsapat első lett a megyei bajnokságban. A csapat legtöbbet szerepelt tagjai: Horváth Antal, Száz    Ferenc, Windischmann Lajos, Molnár István, Lakatos Viktória, Kiss László, Polgár József, Molnár Zoltán, Kőnig Balázs, Matécz Péter, dr. Sándor György, Kis Katos János, Vincze Árpád, Kulcsár János, Kökény Ferenc, Ruppert Henrik, Illés László, Gothard Zoltán, Nagy Ferenc, Győrffy János. A csapat intézője Bartha Antal volt. Ez volt a szakosztály hetedik megyebajnoki csapataranya.

 

Ebben a bajnokcsapatban szerepelt dr. Sándor György (1923).
1975-ben a pécsi OB l-es csapatból igazolt haza, lakhelye csapatába. Előtte tíz évig játszott az OB l-ben. 1976 és 1984 között 38 OB ll-es mérkőzésen 16 pontot szerzett. Rendkívül szerény, de nagy tudású, küzdőképes versenyző volt. Jelenléte, példamutatása, halkszavú tanácsai, buzdításai sokat jelentettek a fiataloknak. Visszavonulása után néhány évvel Komlón hunyt el.
A megyei csapatban nőtt fel, és lett az időszak végére az OB ll-es csapat eredményes játékosa Kőnig Balázs (1972).
Molnár István és Musitz László tanítványa a halkszavú, nyugodt temperamentumú fiatal komlói sakkozó. 1987 végén mutatkozik be az OB ll-es csapatban, 1988-ban 60%-os, 1989-ben 55%-os teljesítményt ér el ifjúsági táblán. Közben három évben sorrendben harmadik, második, majd első a szakmunkástanulók országos bajnokságán. 1988-ban I. osztályú, 1993-ban mesterjelölti minősítést szerez. 1994 nyarán Pécsre igazol. 1995-ben visszatér Komlóra, de az 1996/97-es bajnoki évet ismét a Pécsi Sütőnél kezdi, jelenleg a DDGáz OB I B-s csapatában szerepel. Hetven OB ll-es mérkőzésen játszott Komlón, 37 pontjával 50% feletti eredményt ért el.

 

Ebben az időszakban az OB ll-ben szerepeltek még: Csuka Olga, Matécz Péter, Kis Katos János, Molnár Tibor, Lakatos Viktória, Juhász József.

1988-ban szerepelt a Komló színeiben utoljára Windischmann Lajos (1940).
1975-ben igazolt Komlóra. Korábbi egyesületei: Pécsi Spartacus, Pécsi Bányász (itt OB ll-es játékos és mesterjelölt lett), Siklós. 1976 és 1988 között 133 játszmát vívott az OB ll-ben a Komló színeiben, csak hét mérkőzésen nem szerepelt. Kezdetben a 2-5. táblákon, 1983-tól a 10-11. táblákon játszott. Mindig lehetett rá számítani, teljesítménye 43%-os. Három évig rendszeresen játszott a megyei csapatbajnokságon, a tartalékcsapatban is, tagja az 1988-ban bajnokságot nyert együttesnek. Többször díjas a megyei egyéni bajnokságon és a Tenkes Kupa "B" csoportjában. 1989-ben a Pécsi Zsolnayhoz igazolt.

A szakosztály legsikeresebb hat évében a csapat irányítói:
Szakosztályvezető: Grünvald Mátyás.
Edző: Molnár István, Musitz László.
Intéző: Liska István OB ll-es csapat, Mikolasek Tibor megyei csapat, Bartha Antal megyei csapat.

Az ülő Szpasszkij körül a komlóiak. Balról Sásdi S., Györke, Kiss, Grünvald, Iván Z., Száz, Kis Katos és Koszorús

 

Az 1989-es bajnoki évet is bizakodással kezdte a csapat, hisz az erősorrendben csak Windischmann Lajos eltávozása okozott változást. A tavaszi idény befejezésekor viszont egy döntetlennel és öt vereséggel, 32 ponttal csak a 11. helyen állt az együttes a 13 fős mezőnyben. Molnár Zoltán katona volt, nem játszott, a harmadik forduló után Molnár István és Musitz László is kiszállt, majd az államvizsgájára készülő Halász Ferenc sem jött áprilistól játszani. A hétről-hétre asztalhoz ülőket is megviselte a nem várt, kellemetlen változás, többen teljesítettek gyengébben a korábbi években megszokottnál. A bajnokságot 72,5 ponttal a 10. helyen zárta a gárda. A legjobb pontszerző Iván Zoltán 8,5, Iván Attila 8 ponttal lettek. Rajtuk kívül csak Koszorús Pál és Kőnig Balázs teljesített 50% fölött. Matécz Péter a 14. táblán 11-böl 5 ponttal, újoncként elfogadhatót nyújtott.
Ez év őszén lett csapattag Kis Katos János és tíz éves szünet után került vissza az első csapatba Vincze Árpád.

 

Vincze Árpád (1942)
1964-től tagja a szakosztálynak. Hatszoros megyei csapatbajnok. Az OB-ben 82 mérkőzésen 40 pontot szerzett, teljesítménye 49%-os. 1979 és 1985 között nem versenyzett, azóta sokat és rendszeresen játszik, mindig lehet rá számítani. Többször díjas a Tenkes Kupa "B" csoportjában.

Kis Katos János (1952)
Diákkorában Pécsett és Leningrádban sakkozik, de Komlón csak a '80-as évek elején kezd versenyszerűen játszani. Tagja az 1988-ban megyei csapatbajnokságot nyert csapatnak. Az OB-ben 24 játszmát játszott, 14,5 pontja és 60%-os teljesítménye kiemelkedő. 1988-tól I. osztályú sakkozó, bár egyéni versenyen alig vesz részt. Ma is tagja a szakosztálynak. A kézilabda csapat szakosztályvezetője.

1990-ben 68,5 pontot szerzett az együttes, a 12 csapat között a 9. helyet szerezte meg. Ebben az évben már csak egy mérkőzésen szerepelt Koszorús Pál és egyetemi tanulmányai miatt Matécz Péter. Az ifitáblán hárman is szerepeltek helyette, de csak 1,5 pontot gyűjtöttek.
Az év legjobbjai: Iván Zoltán 7, Kiss László 6,5 ponttal, valamint Sásdi Sándor nyolc mérkőzésen 5 ponttal.

 

Sásdi Sándor (1945)
1975-től tagja a szakosztálynak, 1986-tól mesterjelölt. 1989-ig alig hiányzik mérkőzésről, rendszeresen játszik egyéni versenyeken. Felesége váratlan halála után kevesebbet sakkozik. Három serdülő leányával maradt egyedül. De sok vidéki utazást kezdtünk Zsuzsa finom süteményeivel, emlegetjük a csapatban napjainkban is kedves feleségét. Sásdi Sándor 190 OB-s csapattalálkozón játszott a 4-12. táblák valamelyikén, 91 pontjával 50% fölötti összeredményt ért el. Napjainkban ismét állandó csapattag.

A '90-es évek

Az évtized eleje a sakksportban, a csapatbajnokság rendszerében is több kisebb, és egy jelentős változást hoz.
Megváltoztatják az elnevezést, a korábbi Országos Bajnokságból Nemzeti Bajnokságra. 1991-től őszi-tavaszi lebonyolítást vezetnek be. Tizenkét főre csökkentik a csapatok létszámát, de előbb három, később hat NB ll-es csoportot hoznak létre. 1992/93-tól pedig NB l/B-t alakítanak, melynek létszámát aztán 14-ről 16-ra, majd két csoportban 24-re, 1996-ban pedig 28-ra növelik. Jelenleg a nemzeti csapatbajnokságban 116 csapat szerepel.
Ezek a változások eredményezik azt, hogy a meggyengült Komlónak nincsenek kiesési gondjai a felhígult mezőnyben. Ezen kívül a korábbi távoli városok csapatai más csoportokba kerültek. Most Zalaegerszeg, Lenti, Dunaújváros a legtávolabbi mérkőzések helyszínei, míg a korábbi évtizedben Győr, Sopron, Szombathely, Szolnok, Jászberény, Kecskemét is szerepelt az ellenfelek között.
Az NB l/B létrehozásával jobb helyzetbe került a Komló. 1991-92-ben 56 ponttal 8., a következő évben 57,5 ponttal a 6. lett csoportjában, majd 1993-94-ben 86 ponttal a harmadik helyet szerezte meg. Ellentmondásos az 1994/95-ös bajnoki szereplés. Az őszi győzelmek után a 4. helyen várta a januári jó folytatást az együttes, de a tavaszi évadban ismét várakozás alatt szerepelt a gárda. Már csak egyszer tudott győzni, a vereségek között pedig két nagyarányú is volt. így végül 75,5 ponttal csak a 8. hely lett az eredmény. Ezekben az években rendre húsz-huszonkét játékos szerepelt a csapatban, köztük többen csak két-három játszmát játszottak. Az érkezők, majd hamarosan távozók között mesterjelöltek Zdjelar Dusán, Palkó Attila, I. osztályúak Solty László, Baki Péter, II. osztályúak Jeránt György, Lantos Levente - is voltak.
A komlóiak közül néhány mérkőzésen szerepelt Németh László, Niedling János, Kollár Tibor.
Nagy volt a jövés-menés az ifjúsági táblákon. Kőnig Balázs és Matécz Péter után sok évig nem volt a csapatnak eredményes ifjúsági játékosa. A többet- kevesebbet szereplők névsora elég hosszú, eredményük viszont felejthető: Iván Anikó, Zlatics Csaba, Gotthard Zoltán, Szeifert Bernadett, Niedling Tamás, Szabó Tibor, Farkas Erik, Thürmer Jenő, Horváth Viktória. Közülük Thürmer Jenő és Horváth Viktória lett állandó csapattag, és szerepelt az utóbbi években eredményesen. Thürmer Jenő 1997 nyarán Pécsre igazolt.
Érzékenyen érintette a csapat szereplését Gazda István Komlóról történt elköltözése 1992-ben.

 

Gazda István (1967)
A Gagarin Úti Általános Iskolában tűnt fel, 13 éves korában játszott először az OB li-ben, 1981-ben már állandó csapattag. Molnár István és Csűri László tanítványa, 1982-ben egy év alatt IV. osztályú minősítését mesterjelöltre változtatta. Kirobbanó tehetség. 1985-ben országos szakmunkástanuló bajnok, ifjúsági aranyjelvényes minősítésű. 1987-ben első a Zsolnay Kupán. 1988-ban nemzetközi értékszámot szerez. 1992-ben Erzsébetre költözik, azóta keveset versenyez. 1985-től a negyedik, 1990-től a harmadik táblán játszik a csapatban.
115 OB-s mérkőzésén 57 pontot szerzett, teljesítménye 50%-os. Ma is tagja a szakosztálynak, de alig játszik.

A változások sorát gyarapította, hogy 1994-ben Liska István is megvált a szakosztálytól.

 

Liska István (1950)
1977-től az OB ll-es csapat intézője. Munkájára a lelkiismeretesség, a pontosság volt jellemző. Minden hazai és idegenbeli csapatmérkőzésen ott volt, végezte tennivalóit. Mindvégig társadalmi munkás volt. Megromlott egészsége miatt mondott le.

 

Az 1995/96-os bajnoki év nem várt, szép sikert hozott a csapatnak, pedig az átigazolási időszak változásaiból erre nem lehetett következtetni. Mesterjelöltek - Györke Zoltán, Zdjelár Dusán, Palkó Attila - távoztak, Borbély Árpád leállt. Helyükre Kőnig Balázs, Gyugyi Péter és Lantos Márk visszatérése volt a pótlás. Ebben az évben szinte minden sikerült.
A vereségek - három is volt belőlük - kis különbségűek voltak, a kilenc győzelem többsége 4-7 pont különbségű volt. A későbbi bajnok Szekszárd például 8,5 - 3.5 arányban maradt alul Komlón.
A csapat összteljesítménye 102,5 pont, 65,7%, a korábbi legjobbnál (1986) 10%-kal magasabb. Ez a teljesítmény a második helyet, az NB II. Asztalos csoportjában az ezüstérmet eredményezte. Húszán szerepeltek ebben az évben a csapatban, de újonc nem volt köztük. A magas pontszám természetesen kiemelkedő egyéni teljesítmények révén alakult ki.
A legjobbak: Iván Zoltán 13-ból 10,5, Vincze Árpád 13-ból 10, Száz Ferenc, Lantos Levente 13-ból 9,5, Lantos Márk 13-ból 9 pont.

 

Lantos Levente (1975)
1990-ben szerepelt először a Komló ifjúsági tábláján, majd 1994 nyarán tért vissza a csapathoz, azóta rendszeresen játszik. 36 játszmájából elért 22 pont, 61%-os teljesítménye kimagasló. I. osztályú minősítése van.

 

Lantos Márk (1977)
1994-től tagja, állandó ifjúsági játékosa a Komlónak. 23 játszmából 50%-ot, 11.5 pontot teljesített. I. osztályú minősítésű. Jelenleg Komlón tanul.
A két pécsváradi testvér rendszeresen játszik városa megyei I. osztályú csapatában is, az éltáblákon, igen eredményesen.

Az 1995-96-os bajnoki évet záró, éremosztó szakosztály-értekezleten lemondott tisztségéről a szakosztály- vezető Grünvald Mátyás (1945).

Grünvald Mátyás

 

Grünvald Mátyás

1962 őszén a megyei csapatbajnokságban játszotta első hivatalos versenypartiját a komlói születésű fiatalember, és azóta - harmincöt éve - a Komlói Bányász sportolója, a sakkcsapat játékosa. Kezdeti fejlődése gyors, látványos, három év alatt I. osztályú sakkozó, majd a katonaság utáni évben mesterjelölt. Ez a cím egyben minősítése csúcsát is jelentette. 1965-ben második Pécs város bajnokságán, 1968-ban, 1971-ben, és '73-ban megyei vidéki bajnok. Több egyéni minősítő versenyen első, vagy helyezett, 1978-ban győztes a III. Zsolnay Kupán. Hatszor tagja a megyei bajnok- csapatnak, szerepel minden osztályozón. 1982-ben 100%-os eredménnyel zárta a komlói osztályozót. Az utóbbi tíz évben rendre díjas a Tenkes Kupa "B" csoportjában. Az OB-ben a 3-7. táblák valamelyikén játszott a csapatban, összesen 228 alkalommal a lehetséges 248-ból. 96 szerzett pontja 42%-os eredményt mutat. 1969-ben edzői tanfolyamot végez, de a csapatnál edzőként nem tevékenykedik. A hetvenes években az Úttörőházban iskolásokat oktat. Legeredményesebb felfedezettje Musitz László.
1976-tól szakosztályvezető. 1996-ban nyugdíjba vonulásával egyidőben mond le tisztségéről.

Grünvald Mátyás utódja a szakosztály, és Geisz István sportköri elnök felkérését elfogadva, Muhel Illés, a PE Rt. Kőszénbánya termelési főmérnöke lett.
Az ezüstérmekkel együtt kapta meg a szakosztály a Sakkszövetség meghívását - több más 2. és 3. helyezett csapattal együtt - az NB l/B osztályba.
1996 szeptemberében a sakkszakosztály is belépett a Komlói Bányász SK valaha is NB l-es szakosztályainak táborába. Egy évig tartott csak az NB l-es szereplés. Erősítésre nem volt mód, sőt Kőnig Balázs ismét Pécsre igazolt.
Erre az időre jelentősen megerősödtek, és magasabb osztályba léptek a pécsi együttesek. A pécsi NB l-es szakosztály, utolsó nevén Pécsi SE, megszűnése után a Nemzeti Bajnokságban Baranyából csak a Komlói Bányász szerepelt. A pécsi nemzetközi mesterek, mesterek, legjobb mesterjelöltek szerte a Dunántúlon játszottak NB l-ben, NB ll-ben. 1994-ben a DDGáz, 1995-ben a Dozsó- Sütő csapata jutott, a korábbi pécsi NB l-es mesterek nélkül az NB ll-be. A Komlót érintő dolog, hogy először rendre a komlói éljátékosokat, Iván Attilát, Iván Zoltánt, és a legjobb ifjúságiakat, Kőnig Balázst, Thürmer Jenőt csábították el. Sajnos a két fiatal napjainkban Pécsett játszik.
1997-re már több mester visszatért a pécsi csapatokhoz és jelenleg a Dozsó-Sütő, valamint a DDGáz csapata az NB I B-ben, a Kármin SE pedig az NB ll-ben szerepel. 
Közben a Komlói Bányász az NB l/B-hez gyenge játékosállománnyal, egy győzelemmel és tíz vereséggel, 45 ponttal (34%-os teljesítmény) a 11. helyen kiesik. A legjobb pontszerzők: Iván Attila 11-ből 7,5, Lantos Levente 9-ből 5,5 pont. Ebben az évben - mindössze egy mérkőzésen -, de szerepel, mégpedig az első táblán Musitz László.

 

Musitz László (1960)
Komlón született, 13 évesen az Úttörőházban tűnt fel. Tehetségével szorgalma is párosult. 16 éves korától az OB ll-es csapat tagja. Egyetemi évei alatt a Veszprémi Volánban játszik. 1983-tól ismét itthon van, rendszeresen tanul, majd tanítja is a sakkot. 1984-től mesterjelölt. Molnár István edzőtársa a nyolcvanas évek közepén. Legjobb tanítványa Molnár Zoltán, Kőnig Balázs, Matécz Péter. 1988-ban Kalocsán a Piros Arany Kupán 2310-es nemzetközi Élő értékszámot szerzett. Komlói sakkozó ennél magasabbat sosem ért el. 98 OB-s mérkőzésen szerepel a csapatban, többnyire a 4-5. táblán. 49,5 pontja, 50,5%-os teljesítménye jobb, mint a csapatátlag. Kétszeres megyei csapatbajnok, tagja a '86-os OB ll-es bronzérmes csapatnak. 1989-től visszavonul. Nem igazol sehova, ma is az ő neve szerepel az erősorrend első sorában. Kár, hogy nem játszik.

 

Az NB l/B-ben húsz játékos szerepel a csapatban, érdemes nevüket külön is felsorolni:  Iván Attila, Iván Zoltán, Gazda István, Száz Ferenc, Reszler Zoltán, Sásdi Sándor, Grünvald Mátyás, Kiss László, Gyugyi Péter, Koncsag Sándor, Papp György, Vincze Árpád, Lantos Levente, Lantos Márk, Polgár József, Kis Katos János, Kollár Tibor, Thürmer Jenő, Horváth Viktória, Kaisler Attila.

 

Gyugyi Péter (1967)
1992-től a Komló játékosa, de a '94-95-ös bajnoki évet ő is kihagyta. 1996-tól mesterjelölt, egy pécsi minősítő versenyen, nemzetközi Élő-értékszámot ér el. 38 mérkőzésen játszott a Komlóban, 18 pontot ért el.

Horváth Viktória (1982)
1995-ben két mérkőzésen már játszik a csapatban, 1996 őszétől rendszeresen csapattag. Tehetséges, szorgalmas, szép jövő előtt álló fiatal.

1990-től, Molnár István kiválása után nem szerepelt a Komló tartalékcsapata a megyei csapatbajnokságon.
Játékosok lettek volna, de a csapat körüli teendőket, a szervezést senki sem vállalta.
Ezektől az évektől viszont a szabályváltozások révén lehetővé vált, hogy egy versenyző több csapatban - de nem azonos bajnoki osztályban - játsszon.
Napjainkra majdnem minden komlói sakkozó talált magának megyei csapatot. Érdemes ezen is végigtekinteni.
Pécsváradról így kerültek Komlóra a Lantos-testvérek, Levente és Márk, és játszanak náluk a komlóiak közül Gazda István, Sásdi Sándor és Papp György. Száz Ferenc a Mázaszászvári Bányász éltáblása. A Pécsi Erőmű csapatának is tagja Iván Attila, Kollár Tibor, Bóka Róbert, Szabó Tibor, György Gergely és Szommer Csaba. Sásdon Iván Zoltán, Grünvald Mátyás, Vincze Árpád és Horváth Viktória játszik.

Iván Attila
 

Iván Attila
A '90-es években a csapat edzője és intézője:
Iván Attila (1965).
Tíz éves kora óta tagja a szakosztálynak, 1976-ban megyei kisdobos bajnok, utána országos 3. helyezett. 1978-ban, 13 évesen szerepel először az OB ll-ben, ettől kezdve folyamatosan csapattag. 1982-ben I. osztályú, 1983-ban mesterjelölt, ezekben az években ifjúsági aranyjelvényes, 1985-ben a Tenkes Kupán nemzetközi értékszámot szerez, és junior I. osztályú sportoló. 1986-ban első a megyei egyéni bajnokságon. Katonaideje és főiskolai évei alatt is rendszeresen játszik a csapatban, 1986-tól a második, 1990-től az első táblán.
1989-1990-ben országos egyetemi- és főiskolai bajnok. 1991-ben és 1992-ben is megnyeri Pécsett a Zsolnay Kupát. Matematika-fizika szakos tanár, 1992-től Komlón a szakmunkásképzőben tanít. Az iskolai munkában évről-évre többet vállal és végez, mindig kevesebbet sakkozik. Több éven keresztül nem indul egyéni versenyen. Közben 1990-től a sakkcsapat edzője, 1994-től intézője is. Pályafutása során mesterek sokaságát győzi le. Legnagyobb skalpja Szpaszov bolgár nemzetközi nagymester, olimpikon, akit egy Tenkes Kupán kényszerített feladásra. 1996-ban NB I. B-s csapatmérkőzésén Bárczay László nemzetközi nagymestert is legyőzte. Csapatbajnoki eredménysora: 201 játszma, 119,5 pont, 59%-os teljesítmény. Ebből 69 partit vívott az első táblán és ezeken 53 pontot ért el, ami 76,8%-os eredmény. Talán még meg sem született, aki ezt Komlón felül fogja múlni.

A jövőre ötven éves szakosztály életében történt még néhány említésre méltó esemény. Sakkszimultánon Komlón 1975-ben Portisch Lajos és Flórián Tibor, 1984-ben Adorján András, 1991-ben Sax Gyula volt meghívott.
A szakosztály nemzetközi kapcsolatai: 1983-1985 között a szlovákiai Érsekújváron Grünvald Mátyás, Molnár István, Musitz László, Sásdi Sándor, Száz Ferenc vettek részt mesterjelölti minősítő versenyen.
1989-ben Koszorús Pál kapcsolata révén a németországi Miesbach kisváros vendége volt egy nyolc versenyzőből álló társaság: a hétvégi csapat-villámversenyen a komlóiak 2x4 fővel indultak, és a második és harmadik helyet érték el a győztes Unterhaching gárdája mögött a nyolc csapatos mezőnyben. A város szakosztályának 40 éves évfordulójára rendezett esemény díszvendége Borisz Szpasszkij nemzetközi nagymester, exvilágbajnok volt, aki 28 táblán játszott szimultánt és húsz győzelem, hét döntetlen mellett az egyetlen vereséget Sásdi Sándortól szenvedte el. A németek 89 októberében voltak a komlóiak vendégei.
1990-ben 12 versenyző Minszkben töltött egy hetet, és vett részt egy nemzetközi csapatversenyen. A versenyt a szlovákiai Trencsén csapata nyerte a komlóiak előtt. Harmadik egy lengyel gárda, míg negyedik a minszki ifisták csapata lett.
1991-ben Komlóról tizenhármán, férfiak és nők, hat sakkozó és két szimpatizáns, öt feleség vagy barátnő utazott a távoli Azerbajdzsán második legnagyobb városába, Gandzsába. A négynapos buszozás odafelé, a kétnapos vonatos út vissza sok-sok viszontagsággal járt, de a kint töltött tíz nap szépsége kárpótlás volt mindenért. Kirándulás a Kaukázus festői tájain, fürdés a Kaszpi-tengerben, ismerkedés a szovjet-muzulmán világ hétköznapjaival, felejthetetlen élményt nyújtott. Közben negyven résztvevővel kilencfordulós nemzetközi sakkverseny is zajlott, amelyen Iván Attila a második helyet érte el. Belorusz és azeri barátaik a két év novemberi Tenkes Kupáin voltak vendégeink. Ezek a kapcsolatok eredményezték, hogy 1990-91-ben néhány mérkőzésen orosz és belorusz sakkozók is játszottak a Komlóban. Didisko nemzetközi mester, Freider és Carenkov mesterjelöltek összesen 8 játszmát játszottak az NB ll-ben.
Az 1997/98-as bajnoki rajt ismét az NB ll-be szólította a Bányászt. A célkitűzés a dobogós helyek egyike volt. Ez egy küzdelmes bajnoki év végén nem sikerült, a csapat a negyedik helyet szerezte meg.
Az igazolt versenyzők:  Iván Attila, Iván Zoltán, Musitz Lázló, Borbély Árpád, Iván Attila, Iván Zoltán, Gazda István, Száz Ferenc, Gyugyi Péter, Baki Péter, Reszler Zoltán, Grünvald Mátyás, Sásdi Sándor, Vincze Árpád, Lantos Levente, Lanots Márk, Koncsag Sándor, Papp György, Kollár Tibor, Bóka Róbert, Kis Katos János, Németh László, Niedling János, Szabó Tibor, Horváth Viktória, Szommer Csaba, György Gergely, Ignácz László, Niedling Tamás, S. Nagy Fe-renc, Kulcsár János, Farkas Erik, Háhn Tamás, Sajti Rudolf, Kajzler Attila.
Érdemes megfogalmazni, hogy milyen változtatásokra van - lenne - szükség, hogy a fennállásuk második ötven évét a mostaninál szebb napokkal kezdje.
A diákok, a fiatalok körében jobban népszerűsíteni, oktatni a sakkot. Feleleveníteni a város tömegsport sakkversenyeit. Ehhez szükséges lenne a szakosztály több tagjának aktív közreműködésére. A szakosztály edzésmunkájának javítása. Kevesebb "schnell"- és tündérsakk legyen kedden és pénteken délután a "Juhász" vendéglő különtermében zajló edzéseken, többen és többet foglalkozzanak a sakk egyes elemeinek elméletével, játszmák elemzésével.

 

1996-ban az NB ll-ben ezüstérmesek: Sásdi S., Iván Z., Gazda, Vincze, Kőnig, Kiss, Száz, Grünvald (álló sor). Iván A, Kollár, Lantos M., Thürmer, Lantos L, Papp (guggolnak)

 

A hatékonyság növelésének feltétele, hogy Iván Attilán kívül más is vállaljon és végezzen felkészítést, oktatást. Mentesíteni kellene Iván Attilát az intézői feladatok alól. Támogatót, vagy támogatókat kell találni, mert a sportkör évről-évre nehezebben tudja biztosítani a nyugodt, nem költekező működéshez szükséges összeget. A megvalósításhoz jelentős lépés lenne, ha az itt élő, ma is mesterjelölti, vagy I. osztályú minősítésű és tudású, jelenleg passzív, vagy Pécsett játszók visszatérjenek anyaegyesületükhöz, a Bányászhoz. Ekkor bizakodhatunk, hogy a majdan százéves Komlói Bányász történetének új lapjain a sakkozók sikerei is szerepelhetnek.

Az új évezred....

Szerkesztés alatt...